Manapság igen sok különböző fajtáját választhatja az ember, ha az otthona fűtéséről esik szó. Napjainkban a lakóépületektől függően ezek a lehetőségek a fatüzelésű kályhákkal kezdve, a központi fűtésen keresztül, a gázkazános megoldásokon át eljutottak az új energiákat hasznosító, úgynevezett „zöld”, vagyis környezetbarát felhasználású fűtési rendszerekig. Ezek közé a megoldások közé tartozik a hőszivattyús fűtés is, amely egyre népszerűbbé válik az egész világon. Hazánkban is megvetette már a lábát, és a picit tehetősebb anyagi helyzetben lévő lakosság körében egyre népszerűbbé válik, de az új építésű házak, vagy az úgynevezett „okos ház” lakóparkokban szinte már csak ezt a fajta rendszert telepítik a napelemes rendszerekkel együtt és építik ki.
Mit kell tudni erről az újfajta energiát hasznosító fűtési rendszerről?
A különböző energiaforrásokból, – mint például a levegő, a víz vagy a talaj – elvont hővel a hőszivattyúk általában egy zárt körben keringtetett folyékony alapú fűtőközeget melegítenek fel. Rendkívül gazdaságosnak az alacsony hőmérsékletű fűtési módokat nevezhetjük egy ilyen rendszerű fűtés mellett. Ez a rendszer, ugyanúgy, ahogyan a napkollektorok esetében is, minél kisebb a fűtéshez előremenő hőmérséklet, annál nagyobb a rendszer hőszivattyú hatékonysága, vagyis annál kevesebb energiát használ. Mindenképpen a nagy hőleadó felülettel rendelkező fűtési rendszerek tekinthetők gazdaságosnak, ahol már 30-35 °C körüli hőmérséklet is elegendő. Ezek közül a hazánkban is egyre elterjedtebb rendszerek például a padlófűtés, és a falfűtés, vagy a még kevésbé elterjedt mennyezetfűtés.
A fűtési rendszereken belül megkülönböztethetők a monovalens, és a bivalens rendszerek. A kettő között a különbség abból adódik, hogy míg a monovalens rendszerben a hőszivattyú képes a ház teljes fűtési energiaszükségletét folyamatosan egymaga biztosítani, addig a bivalens rendszerű fűtésnél kell a hőszivattyú mellé valamilyen kiegészítő fűtési berendezés, mint például egy napkollektoros rendszer, vagy egy bármilyen más tüzelésű kazán.
A hőszivattyú berendezés a talajból, a talajvízből és a levegőből is egyaránt felveheti a működéséhez szükséges hőenergiát. A levegőből történő hőfelvétel legnagyobb előnye, hogy nem igényel akkora befektetést, átalakítást, mint a talajból vagy talajvízből történő hőfelvétel során a komplett rendszer kiépítése. Sokkal kevesebb munkával jár a telepítése és a költségei is olcsóbbak, mint a többi rendszeré. A hátránya viszont annyi, hogy a levegő kevésbé jó hőfelvevő képességének köszönhetően hatalmas mennyiségű levegő átmozgatását igényli, ezért nem inden esetben mondható, hogy halkan üzemel, valamint a fűtőteljesítménye a levegő hőmérsékletének csökkenésével együtt csökken.
Ezzel szemben a föld egy optimális hőtároló, ugyanis a talajfelszínhez közel a hőmérséklet egész évben majdhogynem állandó, kevés eltéréssel átlagosan 6-12 C fok között van. Amennyiben a talaj a hőleadó közeg, egyszerűbbé és biztosabbá válik a helyzet, hiszen a fűtés a külső hőmérséklet ingadozásától és az évszaktól függetlenül egy állandó hőmérsékleti tartományban mozgó közegre alapoz. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy ezeknek a rendszereknek a megfelelő minőségű, hatékony kiépítése lényegesen magasabb beruházási és telepítési költségeket jelent, mint egy levegős hőszivattyú esetében.
Nézzük meg, hogyan történik a hőnyerés a különböző rendszerek esetében. Egy föld-víz hőszivattyú esetében a talajból nyeri ki a hőenergiát, amelyet egy talajszonda vagy pedig talajkollektor telepítésével érhetnek el. A talajszondás rendszer az egyik legnépszerűbb hőszivattyús technológia, amelynek létesítéséhez egy nagyságrendileg 15 cm átmérőjű, körülbelül 60 és 100 méter közötti mélységű lyukat fúrnak a talajba. A szonda két U formájú műanyag csövet tartalmaz, amelyben hasonlóan a talajkollektorhoz fagyásgátlóval kezelt víz kering. Körülbelül 100 méterrel a talajfelszín alatt már egész évben állandó, 10 C fok körüli a hőmérséklet, amely egész évben zavartalanul garantálja a megbízható működést.
A víz-víz hőszivattyúk kizárólag a talajvízből nyerik ki és hasznosítják a hőenergiát, amely egy igen optimális hőforrás, hiszen a talajvíz hőmérséklete egész évben csaknem állandó 6-12°C között mozog, kellő mélységben. Ehhez viszont szükség van két fúrt kútra is, egy nyerő és egy nyelő kútra. Ezeknek a kutaknak legkevesebb 15 méter távolságra kell, hogy elhelyezkedjenek egymástól. Az egyik kútból kiszivattyúzzák, a másik kútba visszavezetik a talajvizet. A víz a párologtatón keresztül adja le a benne tárolt hőenergiát. A visszavezetett víz nem szennyeződik, semmilyen káros anyag nem kerül bele, így a talajvíz minőségét sem rontja. Ezzel a víz-víz rendszerű hőszivattyúval, ahogy valamennyi, a talajból nyert hőenergiára alapozó hőszivattyús megoldással a fűtéshez szükséges energiafelhasználásnak a 75%-a kinyerhető a környezetből, a maradék pedig az átalakítás során keletkezik.
A levegő-víz hőszivattyús rendszer a következő. Itt a levegő, mint hőforrás természetesen mindenütt jelen van, így könnyen kinyerhető. Emellett az a nagy előnye, hogy a hasznosítása nem igényel semmiféle különösen nagy létesítési ráfordítást, hiszen sem földmunkát nem kell végezni, sem más átalakítást nem igényel a telepítése. A külső levegőt ventilátorok vezetik át a hőszivattyú párásító fokozatának hőcserélőjén és így nyerik ki a benne lévő hőenergiát. A rendszer hátránya, hogy hatásfoka függ a külső hőmérséklettől, így télen a nagy hidegben kevésbé hatékony a működése. A régebbi készülékek még nem voltak alkalmasak az önálló fűtésre, azonban ezek a modern levegős hőszivattyúk már akár 25°C-ig is képesek működni.
Mindegyik fajta hőszivattyú rendkívül energiatakarékos fűtési megoldást jelent. A fűtést a hőenergiák kinyerése után már a hőszivattyú alakítja át, és így jut el a hőleadókhoz, amelyek biztosítják az otthonukban a meleg hőmérsékletet, valamint a meleg víz folyamatos ellátását.

A hőszivattyús berendezések napjaink egyik innovatív, környezetbarát rendszeren alapuló technológiája. Nem csak azért egyre elterjedtebb és közkedveltebb, mert a környezeti energiákat hasznosítja, ezáltal minden káros anyag kibocsájtástól mentes, hanem mert egy egyszeri telepítési költség után, ami egyébként nem olcsó, lényegesen csökkenti az energiafelhasználás költségeit. Azonban egy ilyen rendszer telepítése, akár meglévő fűtés korszerűsítése esetén, akár új rendszer telepítése alkalmával, komoly előkészületeket igényel.

Teljesen más a helyzet, ha új kiépítést szeretnénk egy most épülő ingatlanba, és akkor is, ha meglévő fűtésünket szeretnénk korszerűsíteni. Nyilván az sem mindegy, hogy milyen mértékű az átalakítás, mivel igényeink is befolyásolják a teljes kivitelezés költségét.

Alapvetően az ingatlan mérete, ill. az ezzel együtt járó hőigény, amely befojásolja a készülék méretét. Ezt a teljesítményt nálunk kW-ban mérjük. Fontos itt megjegyezni, hogy ez nem a fogyasztást, hanem a hőmennyiség termelést jelenti. A lakossági hőszivattyúk 4 – 16 kW teljesítményűek, ezek ára 1,5 – 5 millió Ft körül mozog jelenleg, amiben a telepítés és egyéb szerelvények ára nincs benne. Csak egy példa Kaisai split hőszivattyú telepítéssel együtti árára.

Tehát választás előtt tudnunk kell, milyen rendszerű berendezésre lesz szükségünk. Ez lehet víz-víz, víz-levegő, levegő-víz és levegő-levegő is, attól függően, hogy milyen hőátadó közeget terveztünk.A víz-víz és a víz-levegős rendszerek geothermikus forrásból nyerik a hőt, míg a levegő alapúak a környezeti levegőt használják hőforrásként.Többnyire az előbbiek drágábbak, viszont jobb hatásfok érhető el velük. Ennélfogva a levegő-víz rendszerek a legalkalmasabbak egy régi központi fűtés felújítására. Erre többféle megoldás létezik, ahogy a Samsung EHS split esetében is.

Egy biztos, a hőszivattyús rendszerek nem olcsó befektetések, de energiatakarékos és környezetkímélő működésük nagyban hozzájárulnak kényelmünkhöz és otthonuk komfortosabbá tételéhez. Az eljövendő generációk, környezetünk és glóbuszunk fenntartható fejlődéséhez pedig elengedhetetlen, hogy minél több háztartás alkalmazza a megújuló energiaforrások használatát.

Annak ellenére, hogy egy hőszivattyús rendszer kiépítése elég költséges beruházás, napjaink leghatékonyabb, leggazdaságosabb és nem utolsó sorban nagyon környezettudatos megoldást jelent a fűtés korszerűsítésében. Nem csak a berendezések és a kiegészítők ára magas, hanem a rendszerek kiépítésével járó munkálatok is igen komoly költségekkel járnak. Ennek ellenére mégis érdemes ezt az egyszeri alkalommal keletkező komoly beruházást felvállalni, hiszen hosszú távon mindenképpen megtérül a befektetett összeg, ahogy egy jó vállalkozásban is. Nézzük meg miért érdemes egy hőszivattyús fűtési rendszert kiépíteni az otthonukban, mielőtt az árakra rátérnék.
A hőszivattyú a kompresszorának a meghajtásához szükséges energia többszörösét képes a környezeti hőenergiákból elvont hővel leadni. A berendezés kialakításától függően ez átlagosan 350-550%-os hatásfokú is lehet. Amennyiben napelemmel van összekötve, az energia költsége akár még nulla is lehet, ami azt jelenti, hogy nincs fűtésszámla.
Amennyiben a fűtést teljes egészében csak a hőszivattyú végzi, akkor egy új építésű ház esetében nincs szükség egyáltalán kéményre, sem a fűtőanyagok tárolásához egy helyiségre vagy külön épületre, kéményseprőt sem kell hívni, nincs gázbekötés, lényegesen csökkennek a fűtési költségek, gazdaságosabbá válhat a légkondicionálás és a melegvíz előállítás is. Egészen minimális karbantartást igényelnek ezek a berendezések é rendszerek, és még ráadásul az ingatlan piaci értéke is jóval megnövekedik. Lényegesen magasabb energetikai besorolást is kap az ingatlan. Egy jól telepített hőszivattyú élettartama évtizedekben mérhető és kedvezményesen igényelt GEO áramtarifával üzemeltethető. Nem kell félni a szénmonoxid mérgezéstől, sem a füstgáztól, hiszen semmilyen károsanyag kibocsájtás nem keletkezik, nincs korom, sem por. Alacsony hőmérsékletű hőforrásból is kinyerhető az energia, és már a nagyon modern rendszerekben hulladékhőt is tudnak hasznosítani. Egy hőszivattyú működése kényelmes és halk, a fűtés elindítása egyszerűen csak egy gombnyomással történik. Nem kell figyelni a gázárakat és államilag vissza nem térítendő támogatások vehetők igénybe egy hőszivattyús rendszer kiépítésére, ezzel is csökkentve a költségeket és segítve a környezettudatos energiafelhasználást. Az állam támogatja a környezetbarát fűtési rendszerek kiépítését. Magyarország geotermikus adottságai nemzetközi mércével nézve is kiemelkedők, amely szintén növeli az alkalmazás gazdaságosságát. Nagyon sok érv szól a fejlett, „zöld” technológia mellett, amely a környezeti energiákat használja fel, és rendkívül energiatakarékos megoldást kínál a jövőre nézve.
Nézzük meg a hőszivattyú árakat. Ezek az árak tájékoztató jellegűek, kereskedőtől és márkajelzéstől függően eltérőek lehetnek.
Egy levegő-levegő hőszivattyú, amely egy nagyságrendileg 30 m2-es terület fűtésére elegendő, akciósan már 260-280 ezer forinttól találhatnak. 40 m2-re 300 ezer forinttól, 50 m2-re pedig 400 ezer forinttól kapható ez a berendezés. Ezekbe az árba beletartozik a komplett hőszivattyú, a kültéri és beltéri egység split kivitel esetében, a vegytiszta réz csővezetékek maximum 4 méterig, a táv-vezérlő, a speciális kábelcsatorna az idomokkal, valamint a teljes munkadíj beüzemeléssel együtt, a hűtőközeg feltöltése, a csendes konzol, és a szerelési segédanyagok.
A levegő-víz hőszivattyúk esetében egy monoblokkos kivitelezésű készülék ára 600 ezer forinttól egészen 1.5 Millió forintig is terjedhet. Ez függ a berendezés felszereltségétől, márkájától és a teljesítményétől is természetesen. Egy split hőszivattyú viszont 1.5 Millió forint körül kezdődik, és az csak a berendezéseket tartalmazza, a kiépítést és a szerelési díjat nem.
A víz-víz hőszivattyúk szintén 1.2 Milliós nagyságrendnél kezdődnek, és itt is csak a berendezés ára ez az összeg. Ebben az esetben két fúrt kút is kell a kertben a beüzemeléshez, valamint a munkavégzés díja, amire szintén hasonló nagyságrendű költséggel kell számolni. A kút vízhozamának nagyságrendileg 4 m3/h körül kell lennie, a fúrási költsége nagyon változó a helytől és a vállalkozótól függően.
A föld-víz hőszivattyúk között létezik a talajszondás vagy a talajkollektoros kivitel. Mindkét esetben többmilliós beruházásra kell számítani. Ezek rendkívül időigényes és sok földmunkával járó telepítési és beszerelési munkálatok. Komoly felmérésre és tervezésre is szükség van a kivitelezésükhöz, éppen ezért az a beruházás ára is elég magas. Nagy területre van igény hozzá, leginkább az új építkezések során alkalmazzák ezeket a rendszereket.
A geotermikus hőszivattyú rendszerek kivitelezésének költsége egy családi ház esetében általában 3 és 7 millió forint között van, itt is több különböző szempontok alapján növekedhet az ár. Általában ebben az árban már a telepítés és a beszerelés költségei is benne vannak.
Egy kis kiegészítésként még néhány fontos információ a kivitelezés költségeivel kapcsolatosan.
Egy gépház kiépítése komplett mindennel együtt körülbelül 500 ezer forint. Amennyiben a hőleadás padlófűtésen keresztül fog történni, az nagyságrendileg 4000 Ft négyzetméterenként, és a munkadíjra még fél millió forintot rá lehet számolni. Ha a ház tetején még 3 kW napelem lesz telepítve, engedélyezve 1.2 M forint, plusz még hozzá egy kis extraként, egy passzívhűtés hőcserélő vezérlés 150 ezer forint.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy egy új építésű ház fűtési rendszerének megtervezésénél és kiépítésénél érdemes hosszú távban gondolkodni. Egy gáz vagy elektromos kivitelezésű fűtési rendszer nem sokkal olcsóbb, mint egy hőszivattyús rendszer kiépítése. Egy új ház építésénél néhány év alatt megtérül az a plusz költség, amit a beruházás alatt kifizettek. Utána pedig élvezhetik a hőszivattyús rendszerek nyújtotta energiatakarékos és környezetbarát megoldását.