Daikin Altherma levegő víz szivattyú

Daikin Altherma levegő víz szivattyú

Hőszivattyú, Hőszivattyú rendszerek

Daikin Altherma
levegő-víz szivattyú

Daikin Altherma levegő víz szivattyú

A Daikin Industries Limited cég a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló rendszerek és berendezések mellett a hőszivattyú és hűtési megoldások vezető gyártója. A Daikin a termékfejlesztés területén mutatott úttörő felfogásáról, az integrált megoldások minőségéről, valamint a sokoldalúságáról is ismert. A fűtés és a hűtéstechnika tervezése és a gyártás során több mint 50 éves tapasztalattal rendelkezik a cég.  Ennek a tapasztalatnak köszönhetően a Daikin cég mára a hőszivattyús technológia piacvezetője lett. A Daikin Altherma levegő-víz rendszere az egyik legkeresettebb hőszivattyús rendszer Európában. A gyártás elkezdésétől számítva eddig több, mint ötszázezer berendezést értékesítettek belőle.

 A fosszilis energiahordozók kimerülése, mint a földgáz vagy a kőolaj, és a növekvő környezeti erózió világszerte takarékosságra, környezetvédelemre, valamint szakszerű energiafelhasználásra bíztatja a felhasználókat. A Daikin igyekszik lépést tartani a fogyasztói trendek változásával, és ennek köszönheti, hogy az utóbbi években vezető szerepet ért el a környezetbarát termékek gyártásában. Fejlesztési szemléletét a vállalat az eltérő ökológiai rendszerekhez, és a felhasználói igényekhez is igazítani tudja. A kutatásért és a fejlesztésért felelős központjukban az európai éghajlati sajátosságoknak megfelelő rendszerek folyamatos fejlesztésén dolgoznak. A Daikin magyarországi képviseletét 1991-ben hozták létre. Kimagasló energiahatékonysággal rendelkező és magas színvonalú levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyúkat, valamint klímaberendezéseket és folyadékhűtőket forgalmaznak.

Most a levegő-víz hőszivattyúról lesz szó picit bővebben.

A Daikin Altherma rendszerében lehetőségük nyílik kiválasztani az otthonukhoz tökéletesen megfelelő méretű egységeket, így csak akkorát kell megvásárolniuk, amekkora valójában szükséges a rendeltetésszerű működéshez. Ennek a rendszernek a középpontjában egy nagy teljesítményű, erős, de minimális energiafogyasztással is maximális hatékonyságot biztosító kompresszor áll. Három különböző elven működik. Van a magas hőmérsékletű, az alacsony hőmérsékletű, valamint a hibrid elven működő hőszivattyú.

A Daikin Altherma magas hőmérsékletű hőszivattyúi ideális megoldást nyújtanak például a hagyományos gázkazánok cseréje során. Egyszerűen csatlakoztathatók a meglévő csövekhez és bármilyen típusú radiátorokhoz egyaránt, ezáltal az egyik legjobb és leghatékonyabb megoldás lehet egy felújítás esetén. Ezen kívül a levegő-víz rendszerű, magas hőmérsékletű hőszivattyúk még ideálisak felújításokhoz is, valamint tökéletesen helyettesítik a régi kazánokat. A magas hőmérsékletű Daikin Altherma kompakt kialakítása kevés helyet vesz igénybe, és kifogástalanul illeszkedik a már meglévő csővezetékekhez és radiátorokhoz. Ez rendkívül fontos szempont lehet az átalakításnál, hiszen anélkül élvezhetik a hőszivattyú energiahatékonyságát, hogy az egész rendszert ki kellene cseréltetni, ami nem kevés plusz költséggel és munkával járna. A magas hőmérsékletű Daikin Altherma hőszivattyú a levegőből nyeri a megújuló energiát és ezáltal folyamatosan fenntartható módon biztosítja a fűtést, valamint a melegvíz-ellátást az egész házban, vagy épületben. Amit még tudni kell róla, hogy 65%-ban nyeri a levegőből a megújuló energiát, a maradék 35% pedig árammal termelődik. Természetesen A+ energiahatékonyságú besorolású a berendezés. Ha ötvözik a hőszivattyút napenergiás támogatással, akkor megnövelhetik a melegvíz-ellátás energiahatékonyságát is.

A Daikin Altherma alacsony hőmérsékletű hőszivattyúi a modern lakossági épületekben használt bármely alacsony hőmérsékletű hősugárzó egységhez csatlakoztathatók, mint például a padlófűtés, vagy az alacsony hőmérsékletű radiátorok, esetlegesen a fan-coil beltéri klíma egységek és a hőszivattyús konvektorok.

Daikin hibrid hőszivattyú

A Daikin Altherma hibrid hőszivattyúi, a levegő-víz hőszivattyús technológiát kombinálják a kondenzációs gázkazánok technológiájával. Az energiaárak, a hőszivattyú hatékonyságának és hőterhelési követelményeinek figyelembevételével kiszámolja az optimális működési módot. Ez rendkívüli hatékonyságot eredményez több szempontból is, jobb fűtési hatékonyságot biztosít, és természetesen jelentős költségmegtakarítást is hoz magával.

A Daikin Altherma rendszer felhasználói beállításait egy nagyméretű képernyőn végezheti el. A beállításoknál ügyeltek arra, hogy egyszerű és könnyen érthető menüt készítsenek a könnyed kezelés érdekében. A beállításokkal természetesen szabályozható mind a fűtés, a hűtés, valamint a meleg víz előállítás is. A maximális otthoni kényelmi komfortszint eléréséhez állandó, kellemes szobahőmérsékletet, a legjobb hatékonyság eléréséhez pedig pontos melegvíz szabályozást biztosítanak. Ezzel az intelligens és intuitív vezérléssel minden évszakban a leghatékonyabb energiafelhasználást alkalmazhatják, és így a leghidegebb napokon is kifejezetten alacsonyan tudják tartani az üzemelési költségeket.

Akár meglévő épületet újítanak fel, vagy új házat építenek, a Daikin Altherma levegő-víz szivattyúi tökéletes fűtési-hűtési megoldást kínálnak.

Tovább csökkenthetik az energiaköltségeket, ha kihasználják a nap megújuló energiáját is. A könnyen telepíthető napelemek a hőszivattyúk működéséhez szükséges energiaszükségletnek akár 70%-át is elő képesek állítani. A minden épülettípushoz egyformán rendelkezésre álló napenergiával működő melegvizes rendszerek megfelelőek kis és nagy otthonok számára egyaránt.

A hagyományos fűtési rendszerekről a hőszivattyú használatára való átállás vagy az új épületekbe történő telepítés nem olcsó, ez tény. Nem mindenki teheti meg, de energiatakarékossága és a környezetbarát működése egyre inkább elterjed a világban és remélhetőleg hamarosan hazánkban is egyre több háztartás teheti meg a megújuló energiák használatát.

Hőszivattyú működése

Hőszivattyú

Hőszivattyú működése

A hőszivattyú

A hőszivattyú a jelen korunk egyik feltörekvő, és egyre népszerűbb fűtési és hűtési megoldása, amely technológia megannyi előnnyel rendelkezik. Napjainkban az egyik leggazdaságosabb fűtési és hűtési megoldás a hőszivattyú. Ha napelemmel párosítják, ez még inkább elmondható, növeli a hatékonyságot, a gazdaságosságot és nem utolsó sorban környezettudatosság szempontjából is a legjobb választás fűtés és használati melegvíz készítéséhez, mert kifejezetten energiatakarékos. Persze ilyenkor jön a szokásos kérdés, hogy akkor miért nem ezt használják mindenhol, az újonnan épülő házakban vagy a most felújított lakásokban, családi házakban. A válasz az, hogy jelen pillanatban még a hagyományos fűtési és hűtési technológiákat nagyobb bizalommal használják az emberek, mint például a fölgáz vagy a fa tüzelés, valamint egy ilyen korszerűsítés, egy hőszivattyús rendszerre történő átállás, de még a beépítés sem egy olcsó befektetés. Természetesen rövid idő alatt megtérül, de még sajnos kevesen tehetik meg az anyagi helyzetükben, hogy ezt a korszerű fűtési és hűtési megoldást válasszák.

Mi is az a hőszivattyú, és hogyan is működik?

A legérthetőbben talán úgy lehet megfogalmazni, hogy a természetben, a környezetben „ingyen” elérhető energiát használja fel, alakítja át fűtésre, használati melegvíz előállításra. Fordított használat esetén képes a lakás hűtésére is. A hőszivattyú többféle közegben lévő energiát is képes hasznosítani, ez lehet akár föld, vagyis a talaj, a talajvíz vagy a levegő. A legnagyszerűbb dolog, hogy az üzemeltetéshez szükséges elektromos energia előállítása ezektől függetlenül környezetbarát módon, károsanyag kibocsátás nélkül is történhet, például napelemek segítségével. A fűtéshez szükséges melegvíz vagy a meleg levegő előállítására alacsony környezeti hőmérséklet esetén is képes a hőszivattyú, ez lehet akár még – 15-20 C fok is, így hazánkban is tökéletesen tud működni függetlenül az évszakok váltakozásától.

A hőszivattyú működési elve nem is annyira bonyolult, mint amilyennek esetleg elsőre tűnhet. Persze a fizika törvényei itt is keményen dolgoznak, így joggal merülhet fel a kétely, vajon milyen módon lehet a kinti fagyos, hideg levegőből a ház belső részét úgy felfűteni, hogy a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség akár 30-35 fok is lehet. Nézzük meg a működési elvet, érthető nyelvre lefordítva:

A természetes hőátadás mindig a melegebb közeg (levegő, víz, gáz) felől áramlik a hidegebb felé, vagyis a meleg közeg mindig hőt ad át a hidegebbnek, egyszóval felmelegíti azt. Ez kivétel nélkül minden hőmérséklet különbség esetében valós tény. Egy példa arra, hogy teljesen érthető legyen, egy jégkocka nem csak a 25 C fokos melegben olvad el, hanem a hideg 4-5 C fokos hőmérsékleten is, annyi különbséggel, hogy természetesen sokkal több idő szükséges hozzá.

Minden nulla foknál melegebb test rendelkezik egyfajta belső energiával, amit hő formájában képes leadni a nála hidegebb közegnek. Minél nagyobb a hőmérséklete, annál több a hő benne. Ez a fizikai törvény bizonyítja, hogy a kinti fagyos hőmérsékletből a hőszivattyú képes energiát kinyerni, hasznosítani és így biztosítva a fűtést és a meleg vizet a saját otthonukban.

A gázok a térfogat változás alkalmával vagy hőt adnak le, vagy hőt vonnak el a környezetüknek. Ha csökkentik a gázok térfogatát, akkor a gázok hőt tudnak leadni, vagyis ilyenkor felmelegednek, ellenkező esetben viszont, ha a térfogat megnövekedik, abban az esetben hőt vonnak el a környezetükből, tehát lehűlnek.

Egy hőszivattyú működése több folyamatot foglal magába, de leegyszerűsítve négy lépésben írható le a legkönnyebben. Ezek a lépések a párologtatás, a sűrítés, a cseppfolyósítás és az oldódás.

 

Kezdjük a párologtatással. A ciklus elején a hűtőközeg folyékony halmazállapotú és a hőmérséklete is nagyon alacsony, éppen ezért képes a környezeti hőt elnyelni. A hűtőközeg hőmérsékletváltozás esetén halmazállapotot is tud váltani, ilyenkor ugye a folyadékból gáz lesz. Ezzel a párologtató folyamattal újabb energiát nyerhetnek ki a rendszerből. A hőszivattyúkban található hűtőközeg a legtöbb esetben speciális gázok keverékéből tevődik össze, különböző elosztásban. Ezek a gázok nyomás hatására folyékony halmazállapotúvá válnak. Ezt a folyékony, és alacsony hőmérsékletű, de nyomás alatt lévő hűtőközeget a környezet felmelegíti és légnemű, jelen esetben gáz halmazállapotúvá válik. Ennek a folyamatnak a párologtatás része a hőszivattyúban található hőcserélőben zajlik le.

A második lépés a sűrítés. A párologtatás során felmelegített, gáz halmazállapotú hűtőközegből a még több hő kinyerése a cél. Ezt a hőszivattyúban lévő kompresszor segítségével lehet elérni. A hőcserélőből érkező gázt a kompresszor összenyomja, vagyis felmelegíti és ezt a felmelegített, nagy nyomású gázt továbbítja a rendszer többi elemének. Egy kompresszor többféle erőforrással is működhet, legyen az elektromos vagy gáz meghajtású kompresszor. Viszont egy kellőképpen hatékonyan működő hőszivattyú esetében is a kompresszor sokkal kevesebb energiát használ el, mint amennyit a hőszivattyú el tud szállítani.

A következő lépés a cseppfolyósítás, ahol a hőszivattyú kompresszora által összesűrített és felmelegített gázt, amelynek a hőmérséklete már eléggé felmelegedett a fűtésére, bevezetik egy újabb hőcserélőbe. Itt történik meg a hő energiájának átadása a lakás fűtővízének. Ennek a hőleadásnak a következtében a gáz halmazállapotú hűtőközeg újra folyékony lesz, kondenzálódik, vagyis lecsapódik. Itt ismételten a halmazállapot változáskor keletkező hőt használja fel, ez az úgynevezett kondenzációs hő. Azt a hőcserélőt, amelyben ez a folyamat végbemegy kondenzátornak hívják.

Az utolsó lépés az oldódás folyamata. A cseppfolyósítás alkalmával a hőszivattyú már elegendő szintre felmelegítette a fűtővizet ahhoz, hogy fűtés legyen, és kellemes hőmérsékletet biztosítson. Ezt a meleg, folyékony hűtőközeget kell kivezeti a kinti rendszerbe, hogy a folyamat kezdődhessen elölről. A hűtőközeg kivezetése a hőszivattyú kinti, külső egységébe egy expanziós szelepen vagy egy adagolón keresztül történik. Ilyenkor a hűtőközeg az alacsony nyomású oldalra kerül, és a kinti hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre hűl le.

Ahogy említettem a hőszivattyú működése közben több folyamat játszódik le, de az egyszerűség és a könnyebb átláthatóság érdekében ezek az alap folyamatok a mérvadók. A hőszivattyú által szállított hőenergia nagyságrendileg 75%-át a saját környezetéből hasznosítja és a maradék 25%-ot pedig a sűrítés folyamatában, a kompresszió során keletkezet energiából állítja elő.

A hőszivattyú egy modern és energiatakarékos fűtési és hűtési módszer, amely a napelemekkel egyetemben a jövőt képviselik. Remélem ezzel a leírással könnyebben érthetővé vált a működése.

 

Hőszivattyú

Hőszivattyú

Hőszivattyú

Hőszivattyú

A hőszivattyú berendezés bizonyosan nem mindenki számára teljesen ismert. Azzal valószínű a legtöbb ember tisztában van, hogy arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. Röviden talán így lehet a legegyszerűbben megfogalmazni, mi is a hőszivattyú. Nézzük meg egy picit bővebben, mit kell tudni egy hőszivattyúról.

Használatának elsődleges célja természetesen a hő energiájával történő gazdálkodás, amely során a hűtési energiát fűtésben, vagy melegvíz-készítésben fel lehet használni, illetve környezeti hőt lehet hasznosítani. A hőszivattyúra azt is lehet mondani, hogy egy olyan hűtőgép, amelynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítja. Ugyanazon fizikai elvek alapján, ahogy a hűtőgépeket is használják, minden olyan fizikai elv alapján készítenek hőszivattyúkat is. Leggyakoribbak a gőzkompressziós elven működő berendezések, de vannak abszorpciós hőszivattyúk is. A hőszivattyúk ugyanakkor fordított üzemmódban is működnek, ebben az esetben a melegebb hely hűtésére is használhatók. A hőszivattyúk, ha az energiamérlegüket tekintve vizsgáljuk, akkor fordított üzemmódban működtetett hőerőgépnek is nevezhetők.

A gőzkompressziós elven működő hőszivattyúkban helyénvalóan meghatározott hűtőfolyadék gőze áramlik a zárt csővezetékben. A gőz a fűteni kívánt oldalon bejuttatott kondenzátorban csapódik le, miközben ennek a hőjét a kondenzátor csőfalán keresztül küldi át a helyiség levegőjének vagy a központi fűtés vizének. Majd utána a cseppfolyós hűtőközeg a fojtószelepen keresztül expandál, ezalatt pedig hirtelen elpárolog és hőmérséklete megcsappan. A keletkezett kisnyomású, hideg gőzt a hideg oldali hőcserélőben a külső környezet felmelegíti, majd a kompresszor ezt összesűríti és visszajuttatja a kondenzátorba, és a folyamat ezáltal megismétlődik. Egy kellőképpen kialakított hőszivattyúban az áramlás iránya megfordítható, Ilyenkor a készülék fűtés helyett pedig hűti a helyiséget. Általában, legtöbbször a hőszivattyúk hőforrásként külső levegőt, esetleg a talajt vagy természetes vizeket használnak a működésükhöz.

A gőzkompressziós hőszivattyú körfolyamatának tökéletes működéséhez szükséges a kondenzátor, a fojtószelep, az elpárologtató, és a kompresszor. A hőszivattyúk és hűtőgépek munkaközegei legtöbbször megegyeznek. Az 1990-es évek elejéig a hűtőközeghez leginkább úgynevezett haloalkánokat használtak, de ezek gyártását 1995-ben betiltották, mert állítólag megállapították, hogy ezek voltak az egyik okozói a földi atmoszféra ózon rétegének a bomlasztásának. Az egyik széleskörűen használt helyettesítő hűtőközeg a tetrafluor-etán (HFC) lett, és bár azt mondják, hogy nem annyira hatékony, mint az elődje, és több energiát igényelnek azok a hőszivattyúk, amelyekben ezt alkalmazzák, de ami nagyon fontos szempont, hogy jobban kímélik a környezetet. Előfordul, hogy más hűtőközegeket, például folyékony ammóniát használnak, ami kevésbé korrozív, és ritka esetekben még gyúlékony propánt vagy butánt is alkalmazhatnak.

A 2000-es évek kezdetétől már növekvő mértékben használják a szén-dioxidot. Lakóépületeknél és kereskedelmi alkalmazásoknál még előfordulhat néhol egy-egy régebbi megoldás. Mivel a tetrafluor-etán (HFC) nem rombolja az ózonréteget, ezért egyre gyakrabban használják. Az újabb rendszerekhez hidrogént, héliumot vagy levegőt használnak. A legújabb fejlesztésű hőszivattyúkban már izobután hűtőközeg kering, ami szintén környezetbarát anyag.

Az épületek fűtésére szolgáló, a külső környezeti levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye enyhe időben általában 3-4 körüli értéket mutat. Az elektromos fűtésre ugyanez az érték körülbelül 1,0. Ez nagyságrendileg megfelel a fűtésszezon átlagos munkaarányának is. A fajlagos fűtőteljesítmény igen nagy mértékben függ a levegőből nyert hőenergia esetén a külső hőmérséklettől. Amennyiben nagyon hideg a külső hőmérséklet, akkor lényegesen több munkát kell befektetni a sikeres fűtés eléréséhez, mint például enyhébb időjárási körülményekben. A levegő hőjét hasznosító hőszivattyúk ezért igényelnek kisegítésképpen hagyományos fűtést is, mert így jóval gazdaságosabb hideg időben azt alkalmazni. A geotermikus hőszivattyúknál természetesen ez nem így van, hiszen a talaj, valamint a talajvíz hőmérséklete mondhatni kis eltérést mutat az egész év folyamán. A fajlagos fűtőteljesítmény nem mindenekelőtt a hőszivattyú konstrukciójától függ, hanem inkább az üzemi körülményektől. Ugyanannak a hőszivattyúnak különböző hőmérsékleti viszonyok mellett, egészen biztosan más a fajlagos fűtőteljesítménye. A fűtés gazdaságosságát így nem igazán lehet megítélni a fajlagos fűtőteljesítményből.

A hőszivattyúk használata nagyon elterjedté váltak. Közép-Kelet Európában még nincs jelentős hagyománya az alkalmazásuknak, de folyamatosan nőnek az eladási adatok, ami arra utal, hogy az emberek egyre jobban megbarátkoznak és bíznak a hőszivattyúk gazdaságos használatában. A legtöbb hőszivattyúval rendelkező országok között ott találhatjuk a skandináv országokat, Németországot, Franciaországot vagy éppen Ausztriát. Ezek az országok leginkább a víz forrású hőszivattyúkat részesítik előnyben, viszont egyre dinamikusabban jelen vannak a piacon a levegő forrású rendszerek is, így rövid időn belül valószínűleg már ezek a készülékek fogják dominálni a piacot. A hőszivattyúk használata nem teljesen egyforma a vezető országokban, ugyanis más-más típust részesítenek előnyben, vannak, ahol a nagyobb teljesítményű berendezések, máshol a kisebb teljesítményű készülékek a népszerűbbek. A hőszivattyúk eladási aránya folyamatosan nő, hiszen sok európai ország támogatja a használatukat. A szakértők folyamatos növekedésre számítanak a jövőben is, és a fellendülést más országokban is szeretnék jelentősebbé tenni.

Magyarországon is az emberek egyre szélesebb körben ismerik a hőszivattyúkban rejlő lehetőségeket, bár még mindig a hagyományosabb fűtési rendszerek a jellemzők. A hőszivattyúk eladása dinamikusan növekszik hazánkban, de még mindig nem mondható, hogy meghatározó vagy számottevő. Évente körülbelül 1200-1500 hőszivattyú talál gazdára, ez még jelentősen elmarad a környező országok eredményétől. A váltás leginkább az anyagi okok miatt nehézkes, ugyanis egy meglévő fűtésrendszer lecserélése hőszivattyúra komoly anyagi beruházást igényel. Ezt a cserét bár csak egyszer kell megtenni, de a kivitelezése nem olcsó, ezért ez még sok embert eltántorít a váltástól, még akkor is, ha egyébként tudják, hogy a hőszivattyúk használata gazdaságosabb, előnyösebb és környezetkímélőbb.

Magyarországon is támogatják a hőszivattyúk telepítését. 2017-ben az Otthon Melege Program 2017 pályázat keretein belül elég komoly támogatást lehetett igényelni a fűtéskorszerűsítésre, és a hőszivattyús rendszerek kiépítésére egyaránt. A pályázat által körülbelül 24-25 százalékos támogatást lehetett elnyerni a hőszivattyúk beszerzéséhez, ez azt jelentette, hogy a költségek majdnem negyede finanszírozható volt belőle.

A hőszivattyú a jövő, ez nem kérdés, és hamarosan a magyar emberek is egyre többen alkalmazzák majd, és cserélik le régi, hagyományos fűtési rendszereiket erre a modern, környezetkímélő megoldásra, ezzel is óvva a környezetüket.